1. 1. Fejfájás, migrén, tenziós fejfájás, másodlagos fejfájások

   A visszatérő vagy állandósult fejfájás rengeteg ember életét keseríti meg, nagyon gyakori panasz. Lehet:

   • elsődleges fejfájás:
     • tenziós típusú fejfájás – körkörös, tompa-nyomó, „szorító” érzés,
     • migrén – erős, lüktető fájdalom, gyakran hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel;
   • másodlagos (tüneti) fejfájás, amely mögött súlyosabb betegség is állhat:
     • agydaganat,
     • érfejlődési rendellenesség,
     • agyvíz-keringési zavar,
     • agyhártyagyulladás stb.

   Mikor forduljon neurológushoz fejfájás miatt?

   • Ha fejfájása zavarja a mindennapi életvitelét.
   • Ha a korábbi fejfájás gyakorisága, jellege megváltozik.
   • Ha a fejfájás lefekvés után rosszabbodik, vagy éjszaka ébreszti fel.
   • Ha fejfájáshoz nem szűnő hányinger, hányás társul.
   • Ha fejfájás mellett fogyás, köhögés és vérköpés, vérvizelés vagy vérszékelés is jelentkezik.
   • Ha fejfájásához az alábbi neurológiai tünetek társulnak:
     • szédülés, látászavar,
     • nyelési vagy beszédzavar,
     • arcaszimmetria, végtaggyengeség,
     • érzészavar, koordinációs zavar,
     • személyiség- és gondolkodásváltozás.
   • Ha fejfájásához tartós hőemelkedés, láz társul.
   • Ha fejfájása fej- vagy gerincsérülés után alakult ki, és nem szűnik, vagy rosszabbodik.

   A neurológiai kivizsgálás segít eldönteni, hogy ártalmatlan vagy komolyabb fejről van-e szó, és ennek megfelelő kezelést javasol.

2. Nyak- és derékfájás

A derékfájás szinte mindenkit érint élete során, de gyakori panasz a nyaki fájdalom is. Sokszor „csak” izomhúzódás, rossz testtartás áll a háttérben, de neurológiai ok is lehet.

Lehetséges okok:

• ülő életmód, helytelen testtartás, túlterhelés,
• porckorongsérv („becsípődés”), kisugárzó fájdalommal, zsibbadással,
• gerinc kopásos elváltozásai, csontritkulás, sérülések,
• bizonyos gerincet érintő térfoglaló folyamatok,
• gyulladásos betegségek.

Mikor forduljon neurológushoz nyak- vagy derékfájással?

• Ha a fájdalom néhány hétnél tovább fennáll.
• Ha a fájdalom karba vagy lábba sugárzik, zsibbadással jár.
• Ha a fájdalom mellett végtaggyengeség is jelentkezik.
• Ha a fájdalomhoz vizelet- vagy széklettartási/ürítési zavar kapcsolódik.
• Ha a fájdalomhoz:
  • gáttájéki, nemi szervi, végbélnyílás körüli zsibbadás,
  • járásbizonytalanság, járástávolság csökkenése társul.
• Ha a fájdalmat fogyás, köhögés és vérköpés, vérvizelés vagy vérszékelés kíséri.
• Ha a fájdalomhoz tartós hőemelkedés, láz társul.
• Ha baleset után jelentkezik.
• Ha a fájdalom éjszaka is fennáll, nem engedi pihenni.

Neurológiai magánrendelésünkön segítünk kideríteni a nyak- és derékfájás valódi okát, és személyre szabott kezelést állítunk össze: gyógyszeres terápia, gyógytorna, fizikoterápia, életmód-tanácsadás kombinációjával – a fájdalom csökkentésére és a kiújulás megelőzésére.

3. Stroke (agyi érkatasztrófa)

A stroke az agy vérellátásának hirtelen zavara:

• érelzáródás (iszkémiás stroke), vagy
• érrepedés, vérzés (vérzéses stroke) miatt.

A károsodott agyterület oxigénhiányos állapotba kerül, az ott lévő sejtek elpusztulnak. Jellemző tünetek (hirtelen kezdetűek):

• arcaszimmetria, féloldali arcgyengeség,
• kar vagy láb féloldali gyengesége, bénulása,
• beszédzavar, szavak keresése, érthetetlen beszéd,
• szédülés, egyensúlyzavar, bizonytalan járás,
• látászavar, kettőslátás.

Az akut stroke ellátása mindig sürgősségi, kórházi feladat – ilyen tünetek esetén azonnal mentőt kell hívni. A későbbi kimenetelt a:

• rendszeres neurológiai kontroll,
• megfelelő gyógyszeres kezelés,

rizikófaktorok csökkentése (vérnyomás, cukorbetegség, koleszterin, dohányzás) jelentősen javíthatja, és csökkentheti az ismétlődés kockázatát.

4. Alzheimer-kór és egyéb neurokognitív zavarok (demenciák)

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciaforma. Lassú, fokozatos lefolyású betegség, amely:

• elsősorban a memóriát és a gondolkodást érinti,
• később a mindennapi tevékenységek önálló ellátását is megnehezíti.

Tünetek lehetnek:

• feledékenység, ismétlődő kérdések,
• tájékozódási zavar (időben, térben),
• nehézségek a mindennapi feladatok megszervezésében,
• személyiség- és viselkedésváltozások.

Fontos tudni, hogy nem minden memóriazavar Alzheimer-kór: több más, akár visszafordítható kórkép (vitaminhiány, pajzsmirigyzavar, egyes gyógyszerek, depresszió, keringési zavarok stb.) is okozhat hasonló tüneteket.

A korai neurológiai kivizsgálás és a megfelelő kezelés:

• segíthet tisztázni az okot,
• lassíthatja a romlást,

javíthatja a mindennapi életminőséget.

5. Neuropátiák – perifériás idegek betegségei

A perifériás idegek károsodása (neuropátia) a test különböző részein okozhat:

• zsibbadást, bizsergést,
• égő vagy szúró jellegű fájdalmat,
• izomgyengeséget, izomsorvadást,
• érzéskiesést, ügyetlenséget.

Okai lehetnek többek között:

• cukorbetegség,
• vitaminhiány,
• alkoholizmus,
• autoimmun betegségek,
• fertőzések, toxikus ártalmak.

A háttérben álló okok egy része időben felismerve jól kezelhető, és:

• a panaszok javíthatók vagy megszüntethetők,
• legalább a romlás megállítható vagy lassítható.

Ezért neuropátia gyanúja esetén is fontos a mielőbbi neurológiai vizsgálat.

6. Parkinson-kór

A Parkinson-kór egy neurodegeneratív mozgászavar, melyben az agy bizonyos területein csökken a dopamin nevű ingerületátvivő anyag mennyisége. Ennek következtében:

• romlik a mozgások szabályozása,
• megváltozik a hangulat, az alvás, a finom mozgások.

Jellemző tünetek:

• REM-alvászavar: Az úgynevezett REM alvásban jelentkező magatartászavar, típusosan a hajnali órákban alvás közben jelentkező élénk mozgások, felkiáltások Parkinson-kór korai nem-motoros tünete lehet.
• Hangulati zavarok: depresszió, szorongás, érdeklődéscsökkenés (apátia)
• Szagláscsökkenés: A szaglás csökkenésének hátterében számos kórkép állhat, ennek egyike lehet a Parkinson-kór.
• Hypomimia – arckifejezés csökkenése: Az arcizmok működése is csökkent, így az érintett személyek arckifejezései fakóbbá válhatnak, ami a kommunikációban, társas kapcsolatokban nehézséget okozhat.
• Tremor – remegés: Az egyik jellemző tünet a nyugalmi remegés, különösen a kézben, az ujjakban vagy az ajkakon. Ez főként nyugalmi állapotban jelentkezik, és csökkenhet, ha a beteg mozog.
• Rigiditás – izommerevség: Az izmok merevvé, a mozgások nehezítetté válnak, illetve fájdalom jelentkezhet.
• Bradykinesia – mozgáskéslekedés: A mozgások lelassulnak és terjedelmük beszűkül, a beteg nehezen tud elindítani vagy befejezni bizonyos mozdulatokat. A léptek rövidebbek, a mozgás kevésbé dinamikus.
• Poszturális (tartási) instabilitás: A betegség előrehaladottabb stádiumában álló helyzetben az egyensúly megtartása romlik és elesések fordulhatnak elő.

Kezelési lehetőségek:

• szájon át szedhető gyógyszerek: A dopamin szintjének növelése érdekében alkalmazott gyógyszerek, például levodopa vagy dopamin-agonisták.
• eszközös kezelések:
  • Apomorfin pen: Az inzulint adagoló penekhez hasonló eszköz, mellyel bőr alá juttatható az apomorfin, és ez mintegy mentőövként, gyors mozgásteljesítménybeli javulással segítheti át a beteget a lefagyáson.
  • Apomorfin pumpa: Az apomorfin folyamatos bőr alá adagolásával segíti egyenletesebb mozgásteljesítmény elérését
  • Foszlevodopa/foszkarbidopa pumpa: A mai napig leghatékonyabb Parkinson-kór kezelésére használt levodopa bőr alá történő folyamatos adagolásával segíti egyenletesebb mozgásteljesítmény elérését
  • Levodopa/karbidopa és levodopa/karbidopa/entakapon pumpák: A levodopa tartalmú készítményeket közvetlenül a felszívódás helyére, a vékonybélbe történő adagolásával segítik egyenletesebb mozgásteljesítmény elérését

• mély agyi stimuláció: Gyógyszeresen nem megfelelően kezelhető Parkinson-kórban, az arra alkalmas betegek esetében a mély agyi stimuláció alkalmazható hatékonyabb tüneti kontroll elérése érdekében. A folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, napjainkban már távprogramozás is elérhető, melynek keretében a beteg utazás nélkül, videó alapú konzultáció keretében, otthonából veheti igénybe az ellátást.
• fizikoterápia, gyógytorna, mozgásrehabilitáció: A mozgásképesség javítására és a fizikai funkciók fenntartására irányuló gyakorlatok, mint az erőnléti edzés és a koordinációs gyakorlatok

Nagyon fontos a Parkinson-kór elkülönítése más, hasonló tüneteket okozó kórképektől (atípusos Parkinson-szindrómák, hidrokefalusz, érbetegség talaján kialakuló parkinsonizmus). Ehhez elengedhetetlen a kezdeti szakszerű neurológiai kivizsgálás és a rendszeres neurológiai kontroll.

7. Egyéb mozgászavarok

Sokfélék lehetnek, amik közül a legjelentősebbek:

1. Esszenciális tremor– Ez a leggyakoribb remegést okozó kórkép, ami elsősorban a kezekben, a fejen, esetlegesen a hangot is érintően jelentkezik. Ebben a gyakran családi halmozódást mutató betegségben a tremor mozgás közben nyilvánul meg.
2. Dystonia– Olyan mozgászavar, melyet tartós vagy átmeneti kóros, remegésszerű vagy rángó mozgások, kényszertartások vagy ezek együttese jellemez. A dystoniák különböző testrészeken alakulhatnak ki, gyakori a fej és a nyak izmaiban. 
3. Ataxiaval járó betegségek– Olyan állapotok, amik koordinációs zavart okoznak, és jellemzőjük lehet a járás bizonytalansága, valamint a finom motorikus képességek elvesztése. Az ataxia gyakran genetikai eredetű, de nem genetikai kórállapotok is okozhatják.
4. Choreaval és ballizmussal járó betegségek– Olyan kórképek, amelyek akaratlan, tekerő, táncszerű mozdulatokkal jár. A Huntington-kór az egyik legismertebb choreát okozó betegség, de számos egyéb kórkép járhat choreaval.
5. Tic– Hirtelen, gyors, akaratlan mozdulatok, amelyek ismétlődnek, például hunyorgás, grimaszolás vagy összetettebb és kiterjedtebb mozdulatok. A Tourette-szindróma is tic-ket okoz, amit kevéssé artikulált hangok is kísérhetnek.

A mozgászavarok kezelése a típusuktól függ. A leggyakoribb terápiák közé tartoznak a gyógyszeres kezelések, de injekciós kezelések (pl. botulinum toxin) és a mély agyi stimuláció is hatékony lehet. Fontos szerep jut a fizikoterápiáknak és mozgásrehabilitációnak is.

A Parkinson-kór és egyéb mozgászavarok kezelése akkor a leghatékonyabb, ha a problémát minél hamarabb felismerik. A megfelelő korai kezeléssel megelőzhetőek vagy késleltethetőek ezen betegségek mindennapi életvitelre gyakorolt káros hatásai, így például a munkaképesség és önellátás képességének elveszítése, és így magasabb életminőség őrizhető meg. Ha bármilyen mozgászavart tapasztal saját magán, például remegést, izommerevséget, vagy egyensúlyproblémát, érdemes neurológushoz fordulni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

8. Eszméletvesztéssel járó kórképek

Neurológiai szempontból az epilepszia, illetve a vérnyomás szabályozásáért felelős idegek károsodása miatt kialakuló vérnyomásesés a legfőbb kórképek, melyek eszméletvesztést okozhatnak. Ezeket elsősorban szív-érrendszeri betegségektől, vércukor ingadozástól vagy a hormonális szabályozás zavarával járó kórképektől kell elkülöníteni. A szakszerű kivizsgálás elengedhetetlen az epilepsziák és egyéb eszméletvesztéssel járó kórképek megfelelő kezelésének megválasztásához, az időben megkezdett kezeléssel pedig potenciálisan súlyos következmények (pl. súlyos sérülések) előzhetőek meg.

Mikor érdemes neurológushoz fordulni
Érdemes neurológiai magánrendelésre jelentkezni Pécsen, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:

• visszatérő vagy szokatlan fejfájás,
• nyak-, hát-, derékfájás, ami nem múlik, vagy romlik,
• zsibbadás, gyengeség, remegés, mozgáskoordinációs zavar,
• szédülés, bizonytalanság, egyensúlyprobléma,
• memóriazavar, feledékenység, gondolkodás romlása,
• eszméletvesztés, furcsa rosszullétek,
• bármilyen neurológiai eredetűnek tűnő panasz, amely aggodalomra ad okot.

A korai diagnózis és a célzott neurológiai kezelés segíthet abban, hogy:

• megelőzze a súlyosabb szövődményeket,
• minél tovább megőrizze munkaképességét és önállóságát,
• hosszú távon is jobb életminőséget élvezzen.

Ha bizonytalan, hogy panaszai mögött neurológiai ok állhat-e, érdemes szakemberhez fordulni – neurológus szakorvos segít tisztázni a helyzetet és megtervezni a szükséges lépéseket.